 | A címer: álló, kerek talpú címerpajzs, kék mezejében a Dőry-kastély, az ezüstmezőben ekevas
és álló csoroszlya látható. A pajzs tetején heraldikai korona nyugszik.
A települést először 1453-ban említik a források, amikor első birtokosait Ladamóczi Miklóst beiktatják. A századok során több nemesi család is megfordult a községben, majd a XVII. században a községbirtokosai a Dőry grófok lettek. Dőry Ferenc (a család egyik legtekintélyesebb tagja, aki apja halála után átvette a birtokok irányítását az 1730-as évektől) felépíttette girincsi kastélyát, melyet uradalma központjává tett.
(Dőry Ferencet az általa épített templomban temették el. A kastélyt Gábor fia, majd gr. Almássy József bővítette, átépítette, és a 19. sz. elejére nyerte el a ,a is látható formáját. Dőry Gábornak 5 leánya és 1 fia született, a lányok közül a leghíresebb, a történeti és a magyar irodalomban is nevezetes gr. Dőry Katalin lett, kinek gr. Buttler Jánossal 1792-ben kötött „különös házassága” a girincsi kastélyban történt. A házasságról sokat írtak, különösen Mikszáth Kálmán regényének 1900-ban történt megjelenése óta. Ez a furcsa házasság és hosszantartó, de céltalan, Buttler részéről eredménytelen válóper tette ismertté a Dőryeket és a girincsi kastélyt országszerte. A község lakói azzal is megbecsülik a Dőryeket, hogy az általános iskolát az egyik neves, pártfogó földesúrról, gr. Dőry Ferencről nevezték el.)
A kerek talpú címerpajzs felső részének kék mezejében e család által épített, a község kiemelkedő jelentőségű épülete, a Dőry-kastély látható arany színben. Az alsó rész ezüstmezejében egy fekete színű ekevas és egy álló csoroszlya látható, arra utalnak, hogy az itt élő emberek a természeti adottságokat kihasználva elsősorban mezőgazdasággal, növénytermesztéssel foglalkoztak.
A pajzs tetején aranyszínű, heraldikai korona nyugszik, a grófi család jelképe. |
TÚRABÁZIS.hu